A társasház alapítása jogi, ingatlan-nyilvántartási és műszaki előkészítést igényel. A cél az, hogy az önálló lakások vagy helyiségek külön tulajdonba kerüljenek, miközben az épület meghatározott részei közös tulajdonban maradnak.
Mikor hozható létre társasház?
A társasházakról szóló törvény szerint társasháztulajdon akkor jöhet létre, ha az épületben legalább két, műszakilag megosztott önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség – illetve ezek megfelelő kombinációja – külön tulajdonba kerül.
A tényleges megvalósíthatóságot a tulajdoni lap, a térképi és építészeti állapot, valamint az önálló egységek kialakítása alapján kell megvizsgálni. Már az elején érdemes ingatlanjogban jártas ügyvédet és szükség szerint földmérőt, építészt bevonni.
Az alapító okirat szerepe
Az alapító okirat határozza meg a külön tulajdonú lakásokat és helyiségeket, a hozzájuk tartozó tulajdoni hányadokat, valamint a közös tulajdonban maradó épületrészeket. Az okiratot közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
A pontatlan műszaki leírás vagy hibás tulajdoni hányad később adásvételnél, felújításnál és költségmegosztásnál is problémát okozhat. Ezért az okiratnak a tényleges állapothoz és a benyújtandó ingatlan-nyilvántartási dokumentumokhoz is illeszkednie kell.
Ingatlan-nyilvántartási bejegyzés
A társasházi forma az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel válik teljessé. Az eljárás dokumentumait és az esetleges hatósági feltételeket mindig az adott ingatlan alapján kell összeállítani. A szükséges mellékletekről az eljáró ügyvéd ad pontos tájékoztatást.
Alakuló közgyűlés és induló döntések
Az alapító okirat aláírását követő hatvan napon belül alakuló közgyűlést kell tartani. Itt választják meg a közös képviselőt vagy az intézőbizottságot, és szükség esetén a számvizsgáló bizottságot. Az alakuló közgyűlés dönt a fizetési számla megnyitásáról is.
Az induláshoz célszerű rendezni továbbá:
- a szervezeti-működési szabályzat előkészítését;
- a közös költség és az első költségvetés alapjait;
- a biztosításokat és közüzemi szerződéseket;
- az iratkezelést és a tulajdonosi nyilvántartást;
- a közös részek műszaki állapotfelmérését;
- a hibabejelentés és a kapcsolattartás rendjét.
Gyakori hiba: a működés megszervezése elmarad
A bejegyzés önmagában még nem biztosít rendezett működést. Ha nincs felelős, költségvetés, bankszámla, biztosítás és karbantartási terv, az első váratlan hiba rögtön vitát okozhat. Az induló dokumentációt ezért a napi üzemeltetéssel együtt kell felépíteni.
Ha társasháza számára átlátható, műszaki szemléletű közös képviseletet keres, egyeztessünk a feladatokról. Kérjen ajánlatot.
A cikk általános tájékoztatás, nem helyettesíti az adott ingatlanra szabott jogi tanácsadást.